My Scribbles - Firkáim

Nem bújhatsz el a világ elől. Nem menekülhetsz saját magad elől. Nem rejtőzhetsz érzelemmentes maszk mögé. Vagyis… megteheted, de ez csak egy hazugság. Hazugság, mellyel áltatod magad és/vagy azokat, akik körül vesznek téged. Mi értelme? Erősebbnek látszol, valóban. De mi van akkor, ha megreped az álarc? Mi van, ha megbillen az egyensúly? Elmondom. Akkor az… Tovább »

Amikor jól esik a forróság, de egyben fáj is. Csak ilyenkor érzed, hogy élsz, s nem csak egy robot vagy. A forró vízcseppek mossák a bőröd, a fejed búbjától egészen a lábfejedig. Ahogy lecsorog, útján végig izzó nyomot hagy. Fáj, de még a fájdalom érzésének is örülsz. Azután szépen lassan hozzászoksz a hőmérséklethez, ezért még… Tovább »

Furcsa dolog a képzelet, képes az embert a végsőkig elvinni, játszadozik velünk, becsap, átver, mégsem tudunk élni nélküle. Én biztosan nem. Egy rózsaszín köd ez, mely bevisz minket bizonyos tévképzetekbe, melyek nem is léteznek. Bár fantáziálhatunk létező dolgokról, de azt akkor sem szabad összekeverni a valósággal. Olyan ez, mint a remény, csak talán még rosszabb,… Tovább »